Install Windows XP, 2. epizód

Bevezető
Van egy kis gondom, mégpedig az, hogy elindítottam ezt a blogot, és nagyon lelkes is vagyok még mindig, de minden olyan program, amiről írni szeretnék, a laptopomon van, vagy ott van meg hozzá az összes olyan fájl, ami korlátlanul használhatóvá teszi. A laptopom viszont szervizben van vagy 2 hónapja, és az istennek se akarják nekem visszaadni. Ezért most folytatom a Windows telepítő sorozatomat, aminek a legnehezebb részén már túlvagyunk.

Beállítottuk tehát a BIOS-t, hogy cd-ről bootoljon, és a gép újraindult. Ennek ellenére ki fogja írni, hogy cd-ről való indításhoz nyomjunk meg egy gombot. Ez feltétlenül szükséges, ami után elkezdődik a telepítés, ahol már tulajdonképpen csak a képernyőn lévő utasításokat kell követnünk.

Particionálás
Először a gép betölti a szükséges fájlokat a cd-ről , majd megkérdezi, mit csináljon a merevlemezzel, vagyis hogyan particionálja. Tehát hogyan ossza részekre. Ez nagyon fontos lépés, hiszen ezzel nemcsak a mostani telepítés és a következő telepítés közötti időszakot határozzuk meg, hanem tulajdonképpen a gép egész életére kihat, hogy legelőször hogyan volt particionálva a merevlemez. Mindjárt elmondom, miért van így.

Miért kell ez?
A particionálásra azért van szükség, hogy ne egyetlen meghajtón legyen az összes adatunk, vagyis a telepített programok és a dokumentumok. Ez pedig elsősorban azért fontos, mert a következő újratelepítéskor természetesen azt a partíciót, amin az XP volt (C:), teljesen formázni kell, vagyis minden adat elveszlik róla. Meg azért is fontos, mert a legtöbb vírus szerencsére általában azt a meghajtót támadja meg, amin a programok vannak, tehát az adataink megintcsak nem veszhetnek el. (Persze lehet kivétel, ezért kell mindig hangsúlyozni, hogy ha valamilyen adat egyszer van meg, egy helyen, akkor az is lehet, hogy már nincs is meg, mivel bármi történhet az adat hordozójával.)

Milyen arányban partícionáljam?
A következő a helyzet: én a 80 gigabájtos (GB) a merevlemezemet egy 20 GB-os és egy 55 GB-os részre szoktam felosztani, mivel általában sokkal több adatom (filmek, zenék) van, mint amennyi programot telepítek. Összesen ez csak 75 GB, mivel a 80 GB valójában nem 80. A bájt/kilobájt/gigabájt váltószáma ugyanis nem 1000, hanem 1024, és 80 GB alatt a merevlemez-gyártó cégek 80 000 000 bájtot értenek, amit már eleve le is redukálnak egy kicsit, így lesz belőle 75 GB. Ez egy trükk, hogy többnek tűnjön a kevesebb.

Szóval, és most már tényleg belekezdek: Érdemes tehát ilyen 1:3 arányban végezni a particionálást, már ha nincs szándékodban hatalmas játékokat telepíteni a gépre. Ha van, akkor több legyen az a 20 GB, mondjuk olyan 30-40, de több szerintem már fölösleges. A 40 is már 3-4 óriásjátékot jelent, plusz az alapprogramok, amiket én is felteszek.

Formázás
A pontos teendőket majd legközelebb. Aki már idáig eljutott, az tudja telepíteni az XP-jét. Az egyetlen fontos (a következő részben részletesen tárgyalt) dolog, hogy NTFS-ben kell formázni a merevlemezt. Hogy gyors (1 perc), vagy teljes (10 perc) legyen, az majdnem mindegy. Elsőre teljesen. De erről is majd később.

(folytatása következik)
(igen, ebben a bejegyzésben gyakorlatilag semmit nem mondtam el :) )